I. Nagyatádi Honvédtalálkozó
A honvédelem közös ügyünk… Sokan elmondták és még sokszor el is fogják, de igaz marad. Számos ország rendelkezik nagy katonamúlttal. Soldier, soldaten s még számos megnevezéssel illetik őket, de egy sem olyan szépen hangzó a fülnek, amit a magyar nyelv alkotott katonáira: a Honvéd. S szervezete, mely magába foglalja a hont védőket: Honvédség. Számos alkalommal bizonyosodik be, hogy a helyi lakosság és a Honvédség alakulatai közötti kapcsolat, akár döntően befolyásolhatta egy település életét. Az egyes helyőrségek és katonaságot támogató intézmények a településekre jótékony hatással voltak.
Nagyatád is ilyen helyőrség volt. Az egykori méntelep a polgárosodást idézte elő: vállalkozásokat vonzott a városba a kisiparostól a szolgáltató egységek számának emelkedésén át egészen a kereskedelem és ló nemesítésig, mely alig valamivel több, mint száz esztendeje aranykorát élte Hazánkban. De Nagyatád otthona volt a 2. világháború előestéjén gyalogosezrednek, majd azt követően újabb alakulatoknak, beleértve a legendás 69. harckocsiezredet is.
Az idők sok változást hoztak, de mindig a város szívében ott voltak katonái. Nem feledték őket, és ennek apropóján, s mivel Nagyatád magát katonavárosnak tartja, került sor az I. Nagyatádi Honvédtalálkozóra szeptember 30-án. A Somogyi Huszárok mellett az egykori nagyatádi katonák, aktív szolgálatot teljesítők is részt vettek. Az esemény fővédnöke, Dr. Simicskó István honvédelmi miniszter, általa küldött üzenetben fejezte ki, hogy a honvédség tagjai és a civilek kapcsolatának jelentősége nem veszett el, s inkább a folyamat emelkedik.
A nézők találkozhattak katonai témájú makettekkel, a gyermekek számára interaktív programot szerveztek. Gyermektől az aggastyánig bárki próbára tehette magát egy olyan akadálypályán, amely több mint 70 feladattal várta a vállalkozó szelleműeket. Az aktív alakulatok mellett a Huszárok bemutatójára is igen kíváncsiak voltak. Osztályban, párban és egyéni bemutatóban is megmutatták tudásukat, s természetesen, a Somogyi Huszárokra jellemzően, nem maradhatott el a 6 vágás sem, melyet alakzatban és párban is végrehajtottunk.
A jó hangulatú és verőfényes nap méltó emléket állított az egykor Nagyatádon szolgáló katonáknak, és a katonaősöknek, akik 1848. szeptember 29-én első ízben szereztek becsületet és nevet a Honvédségnek.
Erőt, tisztességet!
Bosnyák Dávid János
hö. huszár kornétás