In memoriam Sallay Sándor

Sallay Sándor életútja -  1938.02.20-2025.09.18.

Családi körülmények miatt adott volt a lovakkal való kapcsolata. Édesapja: Sallay Bertalan huszáralezredes, az örkénytábori Lovagló- és Hajtótanárképző Iskola tanára (1932-1939), 1933-ban az olimpiai díjlovagló csoport tagja. Sallay Sándor tíz éves korában a budapesti galopp pályán tanult lovagolni gróf. Pejacsevich istállójában.

1951-ben családjával kitelepítették a Hortobágyra, 1952-ben kerülnek vissza Hódmezővásárhelyre, addigra gazdaságukat szétverték. 13 évesen már síkversenyen indult Hódmezővásárhelyen 1952-ben. 1952-1955: Felvételt nyer és elvégzi a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Felsőfokú Technikumot. 1953-tól a vásárhelyi állami méntelepre járt lovagolni, részt vett az 1954-es örkényi Öttusa Világbajnokságra kiválogatott mének edzésében. 1955/56: egy év szakmai gyakorlatot töltött a Szeghalmi Töviskesi Állami Gazdaságban (Wrenckheim-birtok), disznók mellé, meg a tehenészethez osztották, de a főállattenyésztő, Dr. Végh István engedélyével kapott szolgálati lovat is. Sík és gátversenyeken lovagolt 1600-2400 méteren, valamint indult távlovagláson is (50 km-es távon Gyoma és Békés között, 2. helyezett Juci nyergében). 1956. Békéscsaba: Országos Bajnokság győztese 1600 méteren Csillag nyergében.

1957: Budapesten a Tattersallban folytatja, mint hivatásos belovagló a Bábolnai Export Istállónál. Oktatói voltak: Vitéz Bükkhelyi Gábor, Galkó Ernő, dr. Reznek Jenő, Szerencsi Sándor spanyoliskolás főidomár, hétvégeken Hazslinszky-Krull Géza tartotta a foglalkozásokat idomításból. 1958: bevonul katonának Kiskunhalasra. A Határőrség Lovasiskolájában Bodó Imre és Bábel József felügyelete alatt lovagolt. 1961: Bábolna: dr. Antunovics Dániel ménesvezető és Szemerényi Lajos törzstenyésztő mellett volt asszisztens, ivadékvizsgáló, valamint belovagló lovas Babochay Farkas Sándor irányítása alatt.  1962: Jászberény: Sz. Szász Iván mellett tenyésztési felügyelő és belovagló. Itt a bábolnai arab országos fedezőménekből elsőként Koch-ötöst állít össze, melyet Bécsben, Frankfurtban, Dortmundban és Kecskeméten mutat be 1963-ban.  1965: Mezőhegyes: tenyésztési felügyelőként és belovaglóként megbízást kap Ramzes Junior belovaglására és vizsgáztatására. A bérmén NSZK tulajdonban volt, Máchánszky Gyula és Magyar Imre felügyelete mellett történt az idomító és ugrókiképzése. 1966-ban a Lótenyésztési Felügyelőség megszűnt, és az átszervezések korszaka következett. Hazánkban a helyzet ekkoriban nem kedvez a lovas szakmának… Sallay Sándor életcélja pedig rendületlenül: „A LÓ” ! Ekkor úgy dönt, hogy a bizonytalan helyett a biztosat választja: ideiglenesen elhagyja Magyarországot…

Külföldön kapcsolatba kerül vitéz Hanthy László és báró Splényi Géza lovaglótanárokkal, aki segítik a beilleszkedését. A warendorfi lovaglótanári vizsga és a német Mezőgazdasági Minisztérium különbözeti vizsgája után 1971-től tagja a Hivatásos Lovasok és Hajtók Szakcsoportjának Németországban. Továbbképzői Klaus Wagner olimpiai military lovas (1956. Stockholm), dr. Reiner Klimke military és díjlovagló Európa és Világbajnok, valamint Egon von Neindorff volt, akinek klasszikus magasiskolája volt Karlsruheban. A lótenyésztésben és a lovas sportban helyezkedik el. A Trakehneri Lótenyésztő Szövetség megbízásával 20 éven át vezeti a württembergi Trakheneni Mintaménest nyugdíjazásáig, mint ménesvezető és lovaglótanár.  Már a ’70-es évek közepétől többször felkínálják részére a német állampolgárságot, azonban azt nem fogadja el, mivel magyar állampolgárságáról nem hajlandó lemondani.  „Ott volt a munkahelyem és lakóhelyem, de az otthonom mindig is Magyarország maradt.” - vallja Sallay Sándor.

1998-tól Magyarországon részt vesz a Furioso North-Star Tenyésztő Egyesületben, mint tenyésztő bizottsági tag.  2004-ben végleg hazaköltözik Tiszaalpárra, hogy szakértelmével a továbbiakban hazáját szolgálja. A Seniorok Egyesülete a Magyar Lovassportokért alapító tagja. Az Egyesület célja a kiemelt, elismert lovas szakemberek gazdag tapasztalatainak széleskörű hasznosítása, az időszerű, aktuális feladatokra. Ennek kapcsán érezte kötelességének, hogy támogassa az Országos Polgárőr Szövetség Lovas Tagozatának munkáját, mint aktualitást.  Az Országos Polgárőr Szövetség Elnöksége a Lovas Tagozat elnökségének tagjává választotta. 2019. február 16-án gróf Széchenyi István Emlékéremmel tüntette ki a Magyar Lovassport Szövetség.

Az elmúlt 21 évben Tiszaalpáron élt feleségével, és aktívan részt vett az utolsó pillanatig a lovasok elméleti és a gyakorlati oktatásában is.

Sallay Sándor mottója: „Mutassunk példát! Visszaadni a magyar lovaskultúra értékeit az örkényi módszer szerint idomított, őshonos magyar lovakon keresztül. A múlt, a jelen és jövő kapcsolata legyen tájékozódási pont a lovasok kiképzésében.”

Köszönjük, hogy megosztotta velünk a közel 80 éven át gyűjtött lovas tudását!

Összeállította: Rácz Adrienn

Sambo

Így, egyszerűen, barátilag. Mert akinek a szakmában beceneve van, az nem degradáló, ellenkezőleg, a szeretet és a befogadás jele. És a tiszteleté is, mert Sallay Sándor megérdemelte, a legmagasabb fokú tiszteletet és elismerést.

Talán tíz éve találkoztunk először, amikor végleg hazaköltözött Németországból, ahol maradandót alkotott a Trakheneni tenyésztésben (ami igen nagy szó, ismerve a németek nem ok nélküli rátartiságát…) A megismerkedésből szakmai barátság lett, Senior klub találkozók, együttes bírálati munkák, születésnapi ünneplések.

2020-ban  Kiskunfélegyházán, a kunfakó napon. Sambo mellett Eördögh András

Ha Sambo emberi és szakmai kvalitására gondolok, akkor a legmagasabb szintű tudás legegyszerűbb, legérthetőbb átadása jellemezte mindenféle nagyzolás és ködösítés nélkül… Bármilyen szintű lovassal beszélt, a tisztelet és a megértés hangján tette. Egy nagy generáció utolsó tagja volt, Örkénytábor és a jelen élő kapcsolata. Élő, mert szelleme, tudása, emberi tartása velünk marad!

v.Győrffy-Villám András