Megemlékezés Kiss Zoltán honvéd ejtőernyős századosról

1941. április 12-én a délvidéki hadműveletek részeként, a Magyar Királyi Honvéd Ejtőernyős Zászlóalj az első ejtőernyős harci bevetésére indult Veszprém-Jutaspusztai repülőtérről. A vezérgép lezuhanása és vitéz Bertalan Árpád parancsnok halála után Kiss Zoltán főhadnagy átvette a bevetésre induló harccsoport parancsnokságát és sikeresen végrehajtotta a bevetést.

A katonai ejtőernyőzés máig legnagyobb véráldozattal járó katasztrófájáról és Kiss Zoltán halálának 70. évfordulóján tartott megemlékezést a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége Budapesten, az Új Köztemető 301-es parcellájánál. A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség részéről Berlinger Gábor alelnök és Udovecz György hő. ezredes, korszaki gyalogsági parancsnok helyezte el a kegyelet koszorúját.

Kiss Zoltán honvéd ejtőernyős százados (pm. alezredes) a magyar katonai ejtőernyőzés egyik alapítója majd hőse volt. A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián végzett 1937-ben és a következő évben már fiatal hadnagyként a felállításra kerülő ejtőernyős kiképző keret tagja. Három évvel később már az egyik legtapasztaltabb ejtőernyős tisztként a délvidéki bevetésre induló harccsoport tagja lett, aki a vezérgép lezuhanása és a parancsnok halála után pár órával átvette a parancsnokságot és végrehajtja a bevetést. Végigharcolta a világháborút, az első vonalban küzdött a benyomuló szovjet csapatok ellen. 1948-ben őt bízták meg az új magyar haderő ejtőernyős kiképzése megszervezésével, szinte a semmiből hozta létre a honvédség ejtőernyős alakulatát. Az 50-es évek tisztogatásának áldozatává vált, mint volt horthysta tisztet koncepciós perben koholt vádak alapján elítélték és 1952. április 10-én kivégezték. A rendszerváltás után Kiss Zoltán századost 1991-ben rehabilitálták, posztumusz alezredessé léptették elő.

Kiss Zoltán élete: http://www.kiss-zoltan.hu