Huszártábor mácius idusán

Márciusi eleink bizonyára forognak sírjukban, ha látják mi mindenre használták fel történelmünk eme jeles dátumát. Egész egyszerűen odáig jutottunk, hogy nemzeti ünnepeink pár kortes beszédben és az azt követő csujjogatással egybekötött kukaborogató utcabálokban merülnek ki. Vas László atya - ki New Jersey egyik városának magyar plébániáját vezeti , (s barátomként tisztelhetek) mesélte, hogy ott a hasonló ünnepeket az emberek piknikkel ülik meg, s egész egyszerűen jól érzik magukat jeles elődeikre gondolva. Nálunk mindig élesben akarják egyesek újrajátszani a forradalmat, nem pedig méltóképpen megemlékezni róla.

Üdítő kivétel volt a Roosevelt téren felállított hagyományőrző tábor. A múlt megidézése több mint jelesre sikeredett. Az odalátogató közönség testközelbe kerülhetett történelmünk egy darabjával. Igazi piknik hangulatban végre jól érezhette magát mindenki. Csapataink ékes bizonyítékát adták az utóbbi években végbemenő szakmai fejlődésnek. Néhány lelkes férfiember játéka immáron komoly kulturális tevékenységgé nőtte ki magát, s a katonai hagyományőrzést a népi hagyományokat ápoló tevékenységek sorába emelte. Görgey vagy Damjanich tábornok ha még nem is lennének teljesen megelégedve, de egy bíztató biccentéssel biztosan nyugtáznák honvédeink és huszáraink teljesítményét.

Szöveg és fotó: Dessewffy Zsolt