MHKHSZ gyalogsági és tüzérségi tiszti és altiszti kiképzés

A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség 2016-ban kezdte meg minősítő vizsgarendszerének működtetését. Az első évben mindhárom fegyvernemnél megtartották az alaki és küllemi minősítést, majd a gyalogságnál és tüzérségnél 2018-ban a történelmi és felszerelés-ismereti elméleti vizsgákat is letette a legtöbb csapat. Tavaly sor került a fegyverkezelési próbavizsgára is, így elmondható, hogy a két fegyvernemet képviselő csapatok döntő többségének már csak a harcászati vizsga van vissza, amelyet a fegyverkezelés és biztonságtechnikai vizsga előz meg.

2019. november 9-én Kecskeméten tartotta meg a gyalogság és tüzérség a tiszti és altiszti képzés koordinációjáról egyeztetését és megkezdte a szabályzatok egységesítésének munkáját. A kiképzés új rendszerében a szövetségi központi kiképzés a tisztekre és altisztekre összpontosul. A tisztek az alaki és harcászati kiképzés mellett a rendezvényszervezésről, csatabemutatók levezényléséről is oktatást kapnak, ezzel az egyik legnagyobb problémát, a csatajátékok profi levezetését szeretné a szövetség fejleszteni.  Az altiszti kiképzés elsődleges feladata a korabeli szabályzatok mai nyelvre történő, egyértelmű leképzése lesz, a kérdéses, nem szabályozott területeken pedig döntés szükséges. Az új, egységesített hagyományőrző szabályzatokat fegyvernemenként és történelmi korszakonként elkészítik a megbízott adjutánsok és nemcsak a már tevékenykedő, hanem az újonnan létesülő csapatok számára is majd pontos iránymutatást tud adni.

A szombati szakmai napra 11-11 gyalogsági és tüzérségi csapat összesen 45 delegáltja érkezett Kecskemétre. Szkenderovics Zoltán gyalogsági törzstiszt házigazdaként üdvözölte a résztvevőket és ismertette a technikai információkat. Berlinger Gábor gyalogsági és tüzérségi alelnök nyitotta meg a tiszti és altiszti értekezletet, ismertette a napirendet, majd bemutatta az MHKHSZ új, a tisztújító választás után felálló szervezeti felépítését és a fegyvernemi törzsek felállását. A gyalogságnál Szkenderovics Zoltán törzstisztként irányítja a kiképzést és koordinálja a fegyvernem szakmai munkáját. A korszakonkénti adjutánsok: Végvári korszak: Kecskeméti Lajos - Napóleoni korszak: Pop Hunor és Bodai Barna – 48-as szabadságharc: Bója Lajos és Pászti László – Monarchia korszaka: Magyar Gusztáv – Horthy korszak: Járóka Gábor. A tüzérségnél továbbra is Farkas Tibor törzstiszt irányít, az adjutánsok: Végvári korszak: Kecskeméti Lajos - Napóleoni korszak: Kerekes Gábor és Antal István – 48-as szabadságharc: Farkas Richárd és Szabó Péter – Horthy korszak: Jávorka Dániel.

Az adjutánsok fő feladata a hagyományőrző szabályzatok elkészítése, amely kiegészítésre kerül részletes ábrákkal és fotókkal a fegyverfogások és az alaki és harcászati mozgások bemutatására, fő célja, hogy egy kezdő csapat is könnyedén eligazodjon a tudnivalókban. 

Az MHKHSZ minősítő rendszerének bemutatása következett, a harcászati vizsgára történő felkészülésről, elővizsgákról tájékoztatta az alelnök a csapatok képviselőit. A fegyverkezelési vizsgára (mint amelyet mindenkinek tudnia kell, hiszen anélkül nem mehetne fel a csatatérre), 2020. február végén Kecskeméten kerül sor és az év során a biztonságtechnikai vizsgát is leteszik a csapatok, így várhatóan 2020 őszén letehetik a harcászati vizsgát is. A harcászati vizsgára tett javaslat szerint egy éles, az MHKHSZ által szervezett és kontrollált csatabemutatón külső megfigyelők pontozzák a csapatok harcászati mozgásait, a sortüzek és szuronyrohamok egységességét, a biztonsági előírások gyakorlati betartását, a fegyelmet, a parancsok betartását, a tisztek és altisztek vezetési- és problémamegoldó képességét. A minősítés legfontosabb eleme, mint az alaki és küllemi vizsgánál már bevált, a bírálók által készült szöveges értékelés, amely javaslatokat jól lehet felhasználni a hibák javításánál, mindez a csapat fejlődését segíti elő. Ehhez fel lehet majd használni a fényképes és videós utólagos elemzéseket is. Felmerült a minősítő vizsgák érvényességi határideje, amelyre az 5 éves időtartamot elfogadhatónak tartják az egyesületek képviselői. Az alaki és küllemi vizsga így 2021-ben lesz aktuális, akkor kell a csapatoknak újra vizsgázniuk. Két vizsgalehetőség között az újonnan belépő csapatoknak egyszerű szemlével ideiglenes vizsgát lehet tenni (törzstiszt + 2 adjutáns bírálóként), erről a döntést az elnökség a következő ülésén meghozza.

A minősítő rendszer ismertetése után az időközben megérkező Székely Tibor elnök és Ézsiás Vencel alelnök urak vették át a szót. Elnök úr beszámolt a szövetség jelenlegi helyzetéről, a költségvetés helyzetéről és a jövő évben realizálandó lehetőségekről. A felvetett témákkal kapcsolatban sok kérdés érkezett és többségében megnyugtató választ tudott adni az elnök. A folyamatban lévő ügyek mellett az alábbi témák keltették fel leginkább a csapatvezetők és altisztek figyelmét:

  1. A Napóleon-kori császári sorgyalogság helyzetéről részletes elemzés alakult ki. A két fiatal adjutáns a jövőben egységesíti az érintett csapatokat, irányítja kiképzésüket, a nyugati csatabemutatókra együttesen jelentkeznek és közösen készülnek fel. Az idei félresikerült austerlitzi jelentkezés intő jel volt arra, hogy fontos az előzetes nyitott kommunikáció és az egységes megjelenés. Az MHKHSZ vezetése ígéretet tett arra, hogy az idei megmaradt keretből elkezdi a császári gyalogság felszerelésének központi beszerzését, első körben a hazai csatabemutatókon a korhű (1836/40 M) gyalogsági csákók és egyenruhák elkészíttetését, a tüzérség és a vértes lovasság felszerelésének kiállítását. Emellett lobbi tevékenységet is folytat a HM-nél, hogy a pályázatoknál támogassák a magyar sorozású császári sorgyalogság felszerelésére irányuló kéréseket. A sorgyalog hagyományőrzők vállalják a hazai kiemelt szövetségi rendezésű csatabemutatókon a lehető legnagyobb létszámmal történő megjelenést.
  2. A szövetség kommunikációjáról, megjelenítéséről, a világhálón, közösségi oldalakon történő bejegyzésekről folyt egyeztetés is fontos téma volt. A szövetség kifelé történő kommunikációja javítandó, a csapatok fokozottan figyelnek rá a jövőben.
  3. A 2020. évben Trianon 100 éves évfordulója lesz, az MHKHSZ egy Kárpát-medencei katonai zarándoklatot tervez szeptemberben Tihany helyszínnel, amelyre minden korszak katonai hagyományőrzőjét szeretné meghívni határainkon túlról is. A lehetséges helyszínre érkezett több felvetés, ennek vizsgálatát az elnökség folytatja. A kezdeményezéssel a csapatok képviselői egyetértettek.
  4. A 2020. évi kiemelt programokat áttekintették a csapatok, ennek online, jelentkezésre alkalmas változatát hamarosan megjeleníti a szövetség, így az egyesületek a jövő évi tervezésnél figyelembe tudják már venni.
  5. Az egyéb témák között felmerült a régóta tervezett egységes hagyományőrző igazolvány készítése. A szövetség elnöksége megtervezteti, esetleg le is gyártatja a formát, vezetése viszont az egyesületek feladata lesz. A tervezett fényképes igazolvány tartalmazza majd a hagyományőrző személyi adatait, egyesületének adatait, hő. rendfokozatát, a minősítő vizsgák meglétét, érvényességét, fegyverének típusát, számát, engedély határidejét, a tagdíj befizetését, stb.
  6. Fontos témaként a toborzásról is eszmecsere alakult ki (programok szelektálása, érdekes, újszerű programok szervezése, kieső idők minimalizálása, család bevonása, kirándulások, kiegészítő programok).
  7. Berlinger Gábor a marketing fontosságát emelte ki bemutatójában (weboldal üzemeltetés, funkciók, közösségi média, direkt marketing, megjelenés (logó, címer, molinó, roll-up), kiadványok (bemutatkozó füzet, szórólapok) és példákat is vetített.

Ebéd után Farkas Tibor tüzérségi törzstiszt a „Biztonságtechnika a hagyományőrzésben” vizsgaanyag főbb témaköreit vette végig és részletesen beszélt a jelenlegi törvényi háttérről és a lehetséges változtatásokról. A pirotechnikai termékekről és az elöltöltős lövészet szabályairól sok kérdés és hozzászólás érkezett, nagyon fontos témák kerültek előtérbe. A rendezvényi jogszabályok és előírások áttekintése után következtek a várva várt videók, amely két elrettentő példáról szólt. A két videót (egy kenyeres zsákban felrobbanó ágyútöltet, illetve egy lőszerládában felrobbanó 3 db ágyútöltet) Veres Sándor kommentálta és láthatóan sokkolta a nézőket. A videók a tüzérek 3 héttel előtte tartott kiképzésén készültek, így ők élőben láthatták.

A biztonságtechnikai egyeztetés után a tisztek és altisztek szétváltak, külön terembe vonultak. A tiszti egyeztetés fő témája a rendezvényszervezés és a csatabemutatók levezénylése volt. Dr. Vass László hő. ezredes úr nagyon precíz és érdekes előadást tartott a rendezvények előkészítéséről, a lehetséges problémákról, amelyet saját tapasztalataival színesített. Az apó részletekig kidogozott előadás minden csapatvezető és tiszt számára nagyon használható információkat tartalmazott. A csatabemutatók levezetése mindig aktuális téma, ebben sokat kell fejlődni, a sok hozzászólás is jelezte, hogy ezzel senki sincs megelégedve. A jövő évi tavaszi hadjáraton tesztelésre kerül a javasolt rendszer (1-1 főparancsnok, aki hátulról irányít, a szélek parancsnokait és a tüzérséget, illetve a lovassági parancsnokot is ő irányítja, a pirotechnikai vezetővel rádiós kapcsolatban áll – a csataterv szerint irányítanak, esetlegesen lovas vagy gyalogos futárt alkalmaznak). Felmerült, hogy a nyugat-európai példák alapján kevesebb pirotechnikai robbantással és több ágyú- és puskatöltettel operáljunk, a gyalogság mozgását sokszor akadályozó „aknamezőt” a csata elején a hosszabb tüzérségi párbajnál el kell működtetni. A csata előtti parancsnoki bejárás elsősorban az alapfelállás miatt fontos, a csataterv részleteit elégséges a 2 főparancsnoknak ismerni, mert a tapasztalatok szerint káosz alakulhat ki, ha a szárnyak parancsnokai a saját ismeretük után egyéni akciókat kezdenek.

Az altiszti kiképzési egyeztetés elsősorban a szabályzat egységesítéséről szólt. Az idő rövidsége miatt tényleges kiképzésre nem maradt idő, de a hasznos eszmecsere alatt egyetértés született, hogy az altisztek tegyenek határozott lépéseket a legénység alaposabb kiképzése érdekében.

Bója Lajos és Pászti László adjutánsok kutatása alapján az összes olyan eredeti rendelet és szabályzat rendelkezésre áll, amelyekből a mai igények szerinti, de korhű hagyományőrző szabályzat elkészülhet és bevezetésre kerül. Ez több új elemet is tartalmaz, ezáltal az alaki és harcászati variációk is szélesednek, a csatabemutatók látványosabbak lehetnek.  A kidolgozás és jóváhagyás után a szabályzatok alapján átdolgozásra kerülnek a vizsgakövetelmények is, 2021-től ezek alapján folytatódnak az alaki és küllemi vizsgák.

Mindenki egyhangúlag támogatta a délelőtt elhangzott érveket a látványosabb, a nézőknek és a résztvevőknek egyaránt élvezetesebb bemutatók megtartása érdekében. Bója Lajos őrmester és Pászti László tizedes adjutánsi megbízatásuk értelmében erre készen állnak, utóbbit pedig kérték, hogy a készülő hagyományőrző szabályzatot minél előbb tegye elérhetővé. Emellett több javaslat hangzott el, hogy igenis erőltetni kell a közös gyakorlatozást, az így elért eredményeket a tisztek is sajátítsák el, és a bemutatókon alkalmazzuk. Az első alkalomnak a szolnoki csatabemutatót jelölték meg, ahol nagyobb létszámban jönnek össze a csapatok, és a délelőttöt erre lehetne fordítani.

Berlinger Gábor

MHKHSZ gyalogsági és tüzérségi tiszti és altiszti kiképzés
MHKHSZ gyalogsági és tüzérségi tiszti és altiszti kiképzés
MHKHSZ gyalogsági és tüzérségi tiszti és altiszti kiképzés
MHKHSZ gyalogsági és tüzérségi tiszti és altiszti kiképzés
MHKHSZ gyalogsági és tüzérségi tiszti és altiszti kiképzés
MHKHSZ gyalogsági és tüzérségi tiszti és altiszti kiképzés
MHKHSZ gyalogsági és tüzérségi tiszti és altiszti kiképzés
Címkék