Ma lenne 70 éves Abonyi Gábor h.ő. huszárezredes

Fülöp Tibor Zoltán megemlékezése:

Abonyi Gábor h. ő. huszárezredes A 90-es években, a Veszprémi Sándor Huszárok Lovas Klubjának vezetője, Abonyi Gábor egyik meghatározója volt az akkor már mozgalommá váló katonai hagyományőrzésnek. Ő volt az, akinek révén, az ország határain kívül is megmérettethetett a XX. századi magyar huszárság. Egyesületének alakulásától, 1990-tól kezdve ugyanis, szoros kapcsolatban állt az akkoriban 16 európai országot tömörítő Európai Katonai Hagyományőrző Szövetséggel.

Magam 1990 nyarán találkoztam először Gáborral Veszprémben és arra próbáltam rávenni őt, hogy csapatával kapcsolódjon ahhoz a formálódó szövetséghez, amelybe akkoriban már 4 huszárhagyományőrző szervezet is jelezte részvételi szándékát. Gábort nem kellett sokáig győzködni, s hamarosan Európa Unió Magyar Lovastagozat néven - öt alapító tagegyesülettel - meg is alakítottuk az új szervezetet, amely később, 1996-tól már Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség néven vált ismertté.

Az új szövetségben Gábort választottuk meg főtitkárnak, a külügyekért felelős tisztség birto-kosának, az európai szervezetben pedig ő lett a magyarországi összekötő tiszt. Ennek kapcsán se szeri, se száma nem volt a külföldi meghívásoknak, főleg Oroszországba, Lengyelországba, Németországba, Ausztriába és a határon túli utódállamok közül leginkább a Felvidékre.

Gábor kitűnően beszélt németül, jó kiállású, határozott fellépésű ember volt, tudott beszélni tömegek előtt és elfogadható szinten ismerte a huszárság történelmét. Bizonyára ennek is volt köszönhető, hogy Friedrich A. Nachazel főtitkár, az európai szövetség antwerpeni küldöttgyűlésén őt javasolta utódjának. A küldöttgyűlés a javaslatot elfogadta, és ő lett 1998 és 2001 között az Európai Katonai Hagyományőrző Szövetség főtitkára.

Gábor rendszeresen lovagolt, bejárta Európát, versenyezve, tanulva és tanítva. Egyre beljebb ásta magát az európai lovas történelembe, miközben megtanult körmölni, patkolni, nyerget és kantárt varrni, de szabni és kovácsolni is. Elsajátította a terápiás lovaglást, a fogathajtást és ezzel együtt talán mindazt, ami a ló és ember közötti több évezredes kapcsolat alapja.

A Nemesvámosi Huszár Galéria elnökeként, felépítőjeként és gondozójaként, teret adott a magyar katonai hagyományok egy sajátos életút mentén való megismertetésére, amit tekinthetünk útmutatónak is a jelen és a jövő katonai hagyományőrző nemzedékei számára.

Tisztségei a nemzeti és nemzetközi katonai hagyományőrző szervezetekben

  • 1991-2001: A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség (1996-ig Európa Unió Magyar Lovastagozat)  főtitkára 
  • 1998-2001: Az Európai Katonai Hagyományőrző Szövetség főtitkára
  • 2003-2007: A Magyar Hagyományőr Világszövetség főtitkára

Hat országban – köztük a Vatikánban is – 72 kitüntetést kapott. Legbüszkébb a Honvédelemért I. érdeméremre volt. Kiemelendő még: Szent Hubertus Lovagrend Kiskeresztje (Ausztria, 1996), Teuton Lovagrend Nagykeresztje (Németország, 1999), Pro Comitatu-díj (Posztumusz)

Legjelentősebb önálló rendezvényei:

  • 1991: Hadtörténeti Egyesületek Európai Találkozója Veszprémben
  • 1993: Veszprém-Lipcse huszárhagyományőrző lovastúra gr. Széchenyi István emlékére
  • 2004: Lyon-Róma huszárhagyományőrző lovastúra VII. Piusz pápa és Horváth Nepomuki János emlékezetére

Fényképek Abonyi Gábor, „az európai huszár” életéből

A Kolosszeum mellett Rómában, miután a középen álló idegenforgalmihagyományőrző centurio belátta, hogy pénzt kérni ezért a fényképért neki csak annyira lehet indokolt, mint Gáboréknak. Így, egy kurta viszály után, kihozták a dolgot nullszaldóra. Balról jobbra: Abonyi Gábor, a centurio, akinek nevét nem ismerem és Pajer Márton.

A Kolosszeum mellett Rómában, miután a középen álló idegenforgalmi hagyományőrző centurio belátta, hogy pénzt kérni ezért a fényképért neki csak annyira lehet indokolt, mint Gáboréknak. Így, egy kurta viszály után, kihozták a dolgot nullszaldóra. Balról jobbra: Abonyi Gábor, a centurio, akinek nevét nem ismerem és Pajer Márton.

A képen az olasz építészet vilghírű építménye, a pisai ferde torony előtt, a 2. évezred legsikeresebb könnyűlovasságának, a magyar huszárságnak a hagyományőrzői láthatóak. Állnak balról jobbra: Pater Tomas, Horváth József, Pajer Márton, Kósa István; gugolnak: Kiss János, Abonyi Gábor, Schönig Dóra és Bitmann József.

A képen az olasz építészet vilghírű építménye, a pisai ferde torony előtt, a 2. évezred legsikeresebb könnyűlovasságának, a magyar huszárságnak a hagyományőrzői láthatóak. Állnak balról jobbra: Pater Tomas, Horváth József, Pajer Márton, Kósa István; gugolnak: Kiss János, Abonyi Gábor, Schönig Dóra és Bitmann József.

Naplemente: a Földközi-tenger, Viareggio, Korzikával szemben a Lyon-Róma lovas túrán. Bittmann József, Kósa István, Abonyi Gábor, Schőnig Dóra

Naplemente: a Földközi-tenger, Viareggio, Korzikával szemben a Lyon-Róma lovas túrán. Bittmann József, Kósa István, Abonyi Gábor, Schőnig Dóra

A Sándor Huszárok Lovas Klubjának első nemzetközi lovastúrája 1993-ban volt, amikor gróf Széchenyi István huszárkapitány emlékére, 28 nap alatt lovagolták végig a Veszprém – Lipcse útvonalat. Nem túl közismert, de gróf Széchenyi István parancsőrtisztként vett részt Lipcsében a Napóleon elleni „népek csatájában”. Balról jobbra: Vajai László, a második huszár nevét nem tudom, a zászló mögött László Tibor, Kaszás Tamás, Juhász Anita, Varju Tibor és Abonyi Gábor.

A Sándor Huszárok Lovas Klubjának első nemzetközi lovastúrája 1993-ban volt, amikor gróf Széchenyi István huszárkapitány emlékére 28 nap alatt lovagolták végig a Veszprém – Lipcse útvonalat. Nem túl közismert, de gróf Széchenyi István parancsőrtisztként vett részt Lipcsében a Napóleon elleni „népek csatájában”. Balról jobbra: Vajai László, a második huszár nevét nem tudom, a zászló mögött László Tibor, Kaszás Tamás, Juhász Anita, Varju Tibor és Abonyi Gábor.

Gábor 1990-ben már járt Austerlitzben. Neki köszönhet-jük, hogy „kinyílt“ előttünk a külföld. Megérkeztünk pénteken, beszállásoltunk és irány valame-lyik söröző, ahol találkozhattunk a külföldi bajtársakkal. Reggel nyárson sült ökröt ettünk, majd megvívtuk az austerlitzi csatát – mi magyarok, csehek, osztrákok, oroszok, franciák, hollandok és belgák. Ma a katonai hagyo-mányőrzők új nemzedéke jár Morvaországba, Slavkov u Brna falujába, Austerlitzbe.

Gábor 1990-ben már járt Austerlitzben. Neki köszönhetjük, hogy „kinyílt“ előttünk a külföld. Megérkeztünk pénteken, beszállásoltunk és irány valamelyik söröző, ahol találkozhattunk a külföldi bajtársakkal. Reggel nyárson sült ökröt ettünk, majd megvívtuk az austerlitzi csatát – mi magyarok, csehek, osztrákok, oroszok, franciák, hollandok és belgák. Ma a katonai hagyományőrzők új nemzedéke jár Morvaországba, Slavkov u Brna falujába, az egykori Austerlitzbe.

A magyar huszárok 2004. június 4-én érkeztek a vatikáni Szent Péter térre II. János Pál pápához. A képen Pater Thomas, hg. Esterházy Antal, Abonyi Gábor, Kickinger Zoltán, Bálint Ferenc és Kiss János, valamint elől II. János Pál pápa.

A magyar huszárok 2004. június 4-én érkeztek a vatikáni Szent Péter térre II. János Pál pápához. A képen Pater Thomas, hg. Esterházy Antal, Abonyi Gábor, Kickinger Zoltán, Bálint Ferenc és Kiss János, valamint elől II. János Pál pápa.

Moszkvában az Európai Katonai Hagyományőrző Szövetség küldöttgyűlésén Abonyi Gábor mint az EKHSZ magyarországi összekötő tisztje még és magam, mint az EKHSZ Sajtóhivatalának vezetője képviseltük Magyarországot. Balról: Guido Amoretti elnök, Friedrich A. Nachazel főtitkár, orosz nemzetiségű tolmácsunk, akinek nevére nem emlékszem, Abonyi Gábor, Fülöp Tibor Zoltán és egy mindig dohányzó orosz bajtárs.

Moszkvában az Európai Katonai Hagyományőrző Szövetség küldöttgyűlésén Abonyi Gábor mint az EKHSZ magyarországi összekötő tisztje még és magam, mint az EKHSZ Sajtóhivatalának vezetője képviseltük Magyarországot. Balról: Guido Amoretti elnök, Friedrich A. Nachazel főtitkár, orosz nemzetiségű tolmácsunk, akinek nevére nem emlékszem, Abonyi Gábor, Fülöp Tibor Zoltán és egy mindig dohányzó orosz bajtárs.

Az 1994-es Tavaszi Emlékhadjáraton. Gábor kezében egy üveg Zwack Óbester pálinka. Nem véletlenül. Mert ebben az évben a Zwack Ház támogatta a rendezvényt, a legvitézebb huszárról, báró barbácsi és vitézvári Simonyi Józsefről, vagyis Simonyi óbesterről elnevezett pálinka népszerűsítésének fejében.

Az 1994-es Tavaszi Emlékhadjáraton. Gábor kezében egy üveg Zwack Óbester pálinka. Nem véletlenül. Mert ebben az évben a Zwack Ház támogatta a rendezvényt, a legvitézebb huszárról, báró barbácsi és vitézvári Simonyi Józsefről, vagyis Simonyi óbesterről elnevezett pálinka népszerűsítésének fejében.

Az 1994-es Tavaszi Emlékhadjáraton Gábor egy ágyúmozdonyon utazik Jászjákóhalmáról Jászberény irányába, miközben a szürkemarha szarvából készült ivókürtből gyümölcsnedvet iszogat. Az ivókürtre az alább olvasható Sárosy Gyula versidézetet írta készítője:

Az 1994-es Tavaszi Emlékhadjáraton Gábor egy ágyúmozdonyon utazik Jászjákóhalmáról Jászberény irányába, miközben a szürkemarha szarvából készült ivókürtből gyümölcsnedvet iszogat. Az ivókürtre az alább olvasható Sárosy Gyula versidézetet írta készítője:

„Az ellen ágyúja haraggal mormogja:
Hogy az öreg huszárt a golyó sem fogja;
Sőt ha elesnék is, nem hal meg egészen,
Mert az örökélet áll számára készen.”

Címkék