A XIII. Őszi Hadjárat - A Budai 2-ik Honvédzászlóalj tudósítása

A szentegyházi Őszi Hadjárat az év egyik leginkább várt eseménye, Székelyföld legnagyobb 48-as hagyományőrző rendezvénye kihagyhatatlan számunkra. Hosszú előkészület után az eddigi legnagyobb létszámmal, 2 tiszttel, 15 honvéddel, köztük 2 dobossal (valamit további 3 fő kisérővel) indultunk neki a 4 napos programunknak, amely a Hadjárat mellett Nyergestetőre, Bereckre, Bardocra, Újszentivánra is elvezetett, ahol ünnepségeken vettünk részt és koszorúztunk az aradi vértanúkra emlékezve. Budakeszin már csütörtökön megkoszorúztuk a Nagysándor József Emlékházat, ahol 1849 májusában a tábornok főhadiszállása volt, hiszen pénteken hajnali 4 órakor megindult a sereg Székelyföld felé.

Az Őszi Hadjárat hagyományosan szentmisével kezdődik, sikerült időre megérkeznünk, felszerelnünk és dobszóval felvonulnunk a katolikus templom elé, majd fegyvergúlát raktunk, lekerültek a fejekről a csákók és bevonultunk. A szentmise után az aradi vértanúkra és a Magyar Honvédség 170 évvel ezelőtti megalakulására emlékeztünk és koszorúztuk meg az emlékművet.

Őszi hadjárat

A megemlékezés után következett a hadjárat egyik legvártabb rendezvénye, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia gála-előadása, amelynek különlegessége a huszárok szereplése az énekkar felső sorában. Már tapasztalatunk van abban, hogy jó előre helyet kell foglalni, mert a nagyterem zsúfolásig telik, bizony, aki nem ér oda időben, kinn rekedhet… A hangverseny csodálatos volt, szem nem maradt szárazon (ilyenkor nehéz egyenruhában viselkedni). Az első részben a Fili az augusztusi svédországi turné dalait adta elő svédül, majd elhangzott az “Erdélyország felől” c. dal, a “Gyertek székely fiúk” strófánál pedig felvonultak a Szentegyházi Huszárbandérium tagjai a színpadra és felkapaszkodtak a legfelső sorba. Ettől kezdve katonadalok zengtek, többségük kánonban, felemelő volt a lágy lányos hang és az erős férfihang játéka. A koncert szünetében került átadásra a Székely koszorú, amely az erdélyi hagyományőrzésért legtöbbet tévő bajtársakat tünteti ki. A koncert végén a himnuszokat a teljes nézőtérrel együtt énekelte a Huszáros Fili, örök emlék marad mindenki számára, ki részt vehetett rajta. Haáz Sándor tanár úr és tanítványai hosszas vastapsot érdemeltek ki, a közönség lelkileg feltöltődve nézte meg a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség május 21-i a Budavári ostromról készült kisfilmjét, amelyen a 48-as gyalogság és tüzérség játszotta el a 169 évvel ezelőtti ostromot és mutatta be székely hagyományőrző barátainknak a nagyszabású, komoly pirotechnikai elemekkel támogatott csatabemutatót.

 Őszi hadjárat, fotó: Garamvölgyi György

A koncert után hosszan tartó énekóra vette kezdetét a Fili főhadiszállásán, párhuzamosan a huszár laktanyában is zajlott az élet, az anyaországból folyamatosan érkező vendégeket fogadták és vendégelték meg huszár bajtársaink. Berlinger Dorottya, a Fili külsős tagja, aki abban a megtiszteltetésben részesült, hogy 8 éve a Fili turnékon részt vehet és német bemondóként is szerepel, Haáz tanár úrnak és Szabó Enikő tanárnőnek egy filis festményt adott át. A nótaest hajnalig tartott, a vonós művészeket Vesztergám Miklós tárogatós támogatta.

Szombat reggel a templom előtti téren már sorakoztak a szekerek, közel 70 hetven szekéren kb. 1000 fő vett részt a toborzó körúton, a kocsisor másfél kilóméteres volt. A szekérsor előtt természetesen a huszár bandériumok lovagoltak, Erdélyből és az anyaországból közel 100 huszár vonult a sereg élén. Az első kocsikon a gyalogság (honvédek, székely határőrök, sorgyalogosok, nemzetőrök), majd a néptáncosok, zenészek, filisek és a korhű ruhákba öltözött vendégsereg foglalt helyet.

Őszi hadjárat

Az időjárás és a hangulat is csodálatos volt, nótázva vonult a sereg, majd Szentkeresztbányára beérkezve, a gyalogság leugrált a szekerekről, felsorakozott és dobpergéssel vonult be a központba, ahol a huszárok előtt felállva megkezdtük a toborzót.

Büszkék voltunk, hogy idén a honvédsereg zömét mi adtuk ki, összesen 17 budai 2-es katonánkat 3 fő szegedi 3-as, 3 fő zalai 47-es és 2 fő málnásfürdői honvédtüzér tiszt egészítette ki. Vass ezredes úr volt a rangidős, így ő vezette a honvéd gyalogságot, amelyet a székely határőrök, a dunaalmási honvéd vadászok, a bonyhádi nemzetőrök és a veresi sorgyalogosok követtek. Két dobosunk rendesen pergette az ütemet, látványos volt a bevonulásunk. Jánosi Attila bajtársunk toborzótáncát követően megkezdődött a verbuválás, a jelentkező néptáncosokat rekviráltuk, majd össztánc zárta a toborzást.

Őszi hadjárat

A következő állomáson, Lövétén a főtéren a bevonulásunkat követően ismét toborzás következett, a legényeket próbáltuk betanítani, majd a toborzótánc után katonáink is megtáncoltatták a fehérnépet.

Rövid pihenő után felkapaszkodtunk a Vargyasláza fennsíkra, ahol gyalogsági bemutatóra készültünk, de idén a leglátványosabb elem, a lovasroham elmaradt, így honvédcsapatunk az emlékhely előtt fegyverrel tisztelgett és visszaszállt a szekerekre. A pihenőhelyre érve már éreztük az ínycsiklandó illatot, Katona Csaba barátunk (fején a búzavirágkék honvéd sapkánk) fuszulyka gulyása már várt ránk.

Jól lakottan, élményekkel telve szálltunk vissza a szekerekre és zötykölődtünk vissza Szentegyházára. Vígan, dalolva, jókat beszélgetve érkeztünk meg a templom elé, majd átvonultunk a díszvacsorára, ahol a hadjáratos emlékérmet is átvehettük. Az Ugron család felajánlásának köszönhetően 2009 óta minden hadjáratról egyedi kitüntetést vihettünk emlékbe.

Az esti huszárbálról időben el kellett jönnünk, vasárnap korán reggel indultunk Nyergestetőre, Bereckre és Bardocra, de az már egy új történet!

A Hadjárat másnapján idén is elindultunk a székelyföldi 48-as emlékhelyekre tiszteletet adni a Hősök nagysága előtt. Első állomásunk Nyergestetőn a Honvéd Emlékmű volt.

Nyergestető

A csíki medence sűrű ködbe burkolózott, de ahogy felkapaszkodtunk Csíkkozmás után a 878 méter magas hágóra, a tetőn már sütött a nap, bár még deres volt a fű az emlékmű körül. Gyorsan készítettünk egy csapatképet új köpenyeinkben (amelyeket hideg időben még is tudtunk tesztelni, idén még a hadjáratos szekerezésen sem volt szükség rájuk).

Őszi Hadjárat - Nyergestető

A fotózások után felálltunk menetoszlopba bajtársainkkal, a hódmezővásárhelyi és kézdiszéki huszárokkal, a málnásfürdői honvédek két parancsnokával és a 15-ös székely határőrökkel. Az emlékműhöz dobpergéssel vonultunk fel, felálltunk körbe és megtartottuk megemlékezésünket. A himnusz után Jánosi Panni elszavalta Petőfi Sándor: Székelyek c. költeményét, majd a koszorúzások következtek.

Az ünnepség végén a székely himnusz eléneklése után vonultunk be a Történelmi Kávéház udvarára, ahol várt már ránk Borbély András barátunk. András hatalmas munkával nemcsak egy csodálatos kiállítást is nyitott a kávéházban, de tetteivel, előadásaival a magyarság megmaradásának és a 48-as hagyományaink megőrzésének egyik élharcosa.

Őszi Hadjárat - Nyergestető

Örömmel adtuk át számára Kertai Zalán festőművész Gábor Áronról festett portréját, amely ezentúl megtekinthető a kávéház falán. Andrástól csapatunk pedig a nyergestetői kopjafákról kapott egy nagyon érdekes könyvet, mindenkinek ajánljuk! A koccintásokat követően András mesélt a nyergestetői ütközetről, fiatal honvédjeink is feszült figyelemmel követték. Legtöbben Kányádi Sándor verséből ismerik a “Székelyföldi Thermopülát” (a székely gyermekek már egész kis korukban kívülről fújják), az előadás viszont harcászati, számszaki adatok alapján mutatta be az összecsapást. Köszönjük András, erőt, tisztességet!

Bereck

Még sokáig beszélgettünk volna Nyergestetőn, de indulnunk kellett tovább, mert ígéretünk szerint Berecken a szentmise végére, amikor kinyílik a templom kapuja, már Gábor Áron szobra előtt kellett felsorakozva állnunk. A Gábor Áron Múzeumnál gyors felszerelés, majd dobszóra meneteltünk a templom mellett lévő terecskére, ahol az ígért időpontra fel tudtunk sorakozni. A himnuszok eléneklése után Jánosi Panni szavalt, majd a helyiek után csapatonként megkoszorúztuk az emlékművet.

Őszi Hadjárat - Bereck

Az ünnepség után átvonultunk a Gábor Áron Emlékházba, ahol érdekes előadást hallgattunk meg az ágyúöntő mester életéről és megtekintettük a tablókat, szobrokat. A berecki tanulmányok után Kézdivásárhelyre utaztunk át, ahol ebédet kaptunk. A régi kaszárnya épületét a szabadságharc székelyföldi eseményeit bemutató igen érdekes képregényes rajzok díszítették, természetesen kihagyhatatlan volt előtte felsorakozni.

Bardoc

Tavaly felemelő, csodálatos ünnepség keretében avattuk fel Bardocon, a református templom kertjében Cserey Ignác ezredes, a Budai 2. Honvédzászlóalj első parancsnokának kopjafáját. Zászlóaljunk történetének kutatása közben felmerült, hogy keressük fel első parancsnokunk szülőfaluját és emlékhelyet hozzunk létre tiszteletére. Felvettük a kapcsolatot a bardoci elöljárókkal és példamutató együttműködéssel felállítottuk, lelepleztük az emlékező kopjafát, amelyet Balázsi Zoltán lelkipásztor felszentelt. Nagyon megszerettük Bardocot, idén is nagy várakozással érkeztünk a parókiához, ahol már várt minket a református gyülekezet. A parókia kertjében felállítottuk a menetoszlopot és dobpergéssel vonultunk át a templom kertjében magasodó kopjafához. A himnusz eléneklése után Kolumbán Sándor alpolgármester köszöntőjét rövid istentisztelet részesei lehettünk, majd Jánosi Panni és Balázsi Dorka-Olga gyönyörű szavalatait hallgattuk meg. Ezután Kolumbán Sanyi látássérült barátunk csodálatos gitár-előadása következett. Ilyenkor nehéz katonának lenni, hogy az ember visszatartsa a könnyeit…

Őszi Hadjárat - Bardoc

Az ünnepség után visszavonultunk a parókia kertjében, ahol a kedves bardociak megvendégelték a hagyományőrzőket és nagyon kellemes hangulatú beszélgetés vette kezdetét. Csapatunkból többen tagjai a budakeszi református közösségnek, már tervezték a kapcsolatfelvételt, annyira megkedvelték a helyi közösséget. Balázsi Zoltán lelkipásztor egy nagyon tanulságos könyvből olvasott fel részleteket, a mai kor generációs problémáiról bontakozott ki érdekes beszélgetés. Lelkileg feltöltődve, igaz barátokra lelve hagytuk el a falut, de jövőre újra érkezünk!

Hétfőn hazafelé vettük az irányt. Útközben a Székelyudvarhely fölött magasodó dombon megtekintettük a Ugron kápolnát és a Mál-tetőre vezető keresztúton a domborműveket, ahol a hagyományos 14 stációhoz a székely történelem sorsdöntő eseményeit kapcsolták, a tizennegyedik szíven ütötte a csapatot (XIV: Sírban – 2004. népszavazás…)

Újszentiván

Vass ezredesék már várták csapatunkat Újszentivánon. A szabadságharc tábornokai emlékére létesített emlékparkban Jánosi Attila bajtársunk készítette el Nagysándor Józsefre emlékező kopjafát, amelyet hétfőn avattunk fel, koszorúztunk meg. Nagysándor József főhadiszállása 1849 májusában Budakeszin volt Budavár ostroma előtt, így mi ajánlottuk fel a tábornok kopjafáját.

Őszi Hadjárat - Újszentiván

A Budai 2-ik Honvédzászlóalj honlapján olvasható, lentebb is jelzett cikkekben további fotógalériák, videók tekinthetők meg a hadjáratról. Ajánljuk mindenki figyelmébe!

Címkék