Kenyeres Miklós és v. Debrődy György hadnagyok

Vitéz Debrődy György és Kenyeres Miklós hadnagyok (volt ludovikás évfolyamtársak) 1944 február 1-én egy géppárban repülve, az arcvonalon túli orosz terület felett Jak-9 – es szovjet vadászokkal légi harcot vívtak. Debrődynek, akinek akkor már 16 légi győzelme volt, ezúttal nem volt szerencséje. Motorját súlyos találat érte, Messerschmitt gépével egy szántóföldön kényszerleszállást hajtott végre. Ő maga épségben maradt, helyzete azonban reménytelennek látszott. A nem messze lévő erdőből orosz katonák tűntek fel, és megindultak felé, hogy elfogják. Ugyanakkor a közelben a Kenyeres által lelőtt szovjet gép csapódott a földbe. Kenyeres a szovjet gép lelövése után bajbajutott bajtársán segíteni akart, ezért lejjebb ereszkedett, s miután meggyőződött róla, hogy Debrődy él, géppuskatűzzel megtámadta a közeledő orosz gyalogságot, és ismételt rárepüléssel visszaűzte őket. Ezután kiengedett futóművel leszállt a fagyott, göröngyös szántóföldre. Megállva kiugrott a gépből, és megvárta, míg bajtársa odaér. Sietni kellett, mert az oroszok újra támadtak, ezért ledobta a kabintetőt, és mindketten leoldották ejtőernyőiket. Először Debrődy ült be a gépbe, majd Kenyeres az ölébe, de lábai nem érték el az oldalkormányt, ezért arra Debrődy tette rá a lábát, míg Kenyeres a botkormányt és a gázkart kezelte. Szerencsére a motor nem állt le így megfordulva, a leszállás nyomát követve felgyorsultak, és egy árkot is átugorva az ellenség lövöldözésétől kísérve a gép a levegőbe emelkedett. A kabintető nélküli gépben a több mint 400 km-es sebesség folytán olyan erős volt a jéghideg levegő szívása, hogy alig tudták magukat a gépben tartani, ugyanakkor azt kormányozni is kellett. Mintegy 15 perc alatt elérték a magyar repülőteret és szerencsésen leszálltak.

Két nappal később, február 3.-án négy magyar vadászgép Debrődy Miklós hadnagy parancsnoksága alatt egy Ju.52-es szállító köteléket biztosított, amikor 20 orosz vadászrepülő támadta meg a szállítókat. A magyar vadászok azonnal a támadókra vetették magukat. A negyed órás légiharcban vitéz Debrődy, Kenyeres, és Mátyás őrmester egye-egy orosz vadászt lelőttek, de Kenyeres gépe is találatot kapott. Kenyeres ejtőernyőjével kiugrott a zuhanó gépből, de alatta erdő volt, és fennakadt egy fán. Debrődy hiába keringett bajtársa leszállási pontján, segíteni nem tudott rajta, de Ju.52-esek mind megmenekültek.

Kenyeres orosz fogságba került, de túlélte a háborút. A két bajtárs évek múltán Rómában találkozott, majd Spanyolországban együtt jártak egyetemre.

Szurmay vezérőrnagy, a 102 repülődandár parancsnoka felterjesztésére Kenyeres hadnagy a Magyar érdemrend hadiszalagokon kardokkal ékesített lovagkeresztjét kapta hőstette elismeréséül, azon kívül Horthy Miklós kormányzó a „Bátorság Éremmel” tüntette ki, amelyet addig még senki sem kapott meg.

A bajtársiasságnak és az együvé tartozásnak e ragyogó példája valószínűleg egyedülálló a katonai repülés történetében!

Legyenek a példaképeink!

Lejegyezte: v. Győrffy-Villám András
Forrás: Faluhelyi Ferenc fhgy. „Fiatalság…bajtársiasság”. Magyar Szárnyak (USA), 1990, 185.old.
Gaál Gyula történész adatai

Címkék