1848. március 15. a sajtóban

Az alábbiakban arról közülnk egy rövid áttekintést, hogyan számoltak be a március 15-i és a közvetlenül azt követő eseményekről a magyar sajtóban. Ez az összeállítás ugyanakkor semmiképpen sem teljes, illetve nem kritikai jellegű feldolgozása a forrásoknak, gyors bepillantást ad arról, milyen gondolatok jelentek meg azokban a napokban a pesti sajtóban. A lapokhoz az Arcanum Digitális Tudománytár adatbázisában férhetnek hozzá az érdeklődők.

1848. március 16. (csütörtök)

„A Körnek [a Teleki László vezette Ellenzéki Kör] tegnapelőtt martius 14-én tartott közgyűlésében országos petíció határoztatott a hongyűléshez, melynek aláírásai minden polgára e hazának Kárpáttól Fiúméig meghívatik.

A fiatalság által indítványozott reformlakoma vasárnap állítólag a városligeti körzetben sátrak alatt fog megtartatni, melyre szinte kivétel nélkül mindenki hivatalos. — A bécsi zavargás híre fővárosunk közönségében is ingerlőn hatott a mozgalmakra, miket a párizsi események másutt is támasztának. A kívánatok 12 pontba szedetvén s kinyomtatva falragaszokon olvashatók.

Petőfy Sándor buzdító versezete a nemzethez tegnap mintegy ezer ifjú közvetlen felügyelése alatt kinyomatott, ’s roppant éljenzések közt az utczán álló tömeg közt szétoszlatott. — E versezet, nyilván elővizsgálat nélkül jelent meg. — A nép mint hullám tolong utczákon és tereken, minden szem az országgyűlés lépésit lesi ez izgalmas helyzetben.”

Jelenkor

1848. március 17. (péntek)

„Erdélyből pedig azon szinte igen örvendetes hírt vettük, miszerint Kolozsváron tartott conferentiában a nagyok maguk közül egy, Wesselényi elnöklete alatt már Pozsony felé útban levő bizottmányt küldtek a magyar országgyűléshez, az Erdéllyel egyesülés létrehozása végett. Azok a mi, mi pedig az ő szándékukról mit sem tudván, egy szellemben munkálkodtunk; míg itt mi a kívánatok [a 12 pont] 1-ső, addig ők a kívánatok legutolsó (12 -ik) pontját törekednek életbe léptetni.”

Hetilap

1848. március 18. (szombat)

„Olvasóinkhoz. A Hazai ügyeink átalakításában megtörténtek az első tettleges lépések. Az országos küldöttség által Bécsbe vitt felírást az országgyűlési teendők iránt, őfelsége, legkegyelmesebb királyunk, tartalmának egész terjedelmében elfogadta, — amint tegnap Kossuth Lajos úr a „Zöldfa” czímű vendéglő erkélyéről, ékes, lelkesítő, béke- és nyugalomra intő szavakban, a tömérdek, örömtől áradozó sokaságnak kihirdette : Gróf Batthyány Lajost, nádorunk ő fensége által, egy független magyar ministerium elnökének nevezte ki, s egyszersmind annak, belátása szerinti számban és elemekből , alkotására, királyi megerősítésének fenntartása mellett megbízta. A sajtó is már tettlegesen szabad; korlátái hivatalos hírünk nélkül leestek. Reményt nyújtanak, hogy a többi átalakítási intézkedéseket is rövid idő alatt elvégzendi országgyűlésünk, ministereinkkel ’s főkép az ország szeretett nádora közvetlen részvétével, kit ő felsége, a magyarországi ügyekre nézve, teljes hatalommal ruházott fel.
Vida Károly [felelős szerkesztő]

Budapesti Híradó

A forradalmi események mellett azért zajlott a mindennapi élet is:

„A pesti vásár mindjárt első napjaiban is, daczára a kellemetlen időnek, s rossz utaknak, igen népes volt, és a forgalmat is a viszonyokhoz képest elég élénknek mondhatni. Készpénzben sem igen volt hiány, s úgy látszott, miképp sokan csak azért is vásároltak, hogy pénzüktől szabadulhassanak, miután sokan ijedtükben még a fényes húszasoktól is féltek. Gyűlések és lakomák is nagy bőségben tartattak, beszédekkel ’s lakomai áldomásokkal egyetemben. A színház jövedelme is kielégítő vala, s e tekintetben nem ártana, ha a pesti vásárok száma legalább még hattal szaporodnék.

A mostani politikai mozgalmakat többi közt a kávéházi szolgák is rendkívül szeretik, mert mindennap tetemes borravalóban részesülnek, csakhogy a hírlapokat meg lehessen pártfogásuk által kapni. E roppant olvasási vágy mindazáltal teljességgel nem szaporítja illő arányban a hírlapok előfizetőit, hanem inkább a kávéházakban gyéríti a példányokat, mert mindennap több újság nyom nélkül elvesz, miket a nagy politikusok [itt: agyafúrt személy] zsebbe csempésznek, hogy otthon nagyobb kényelemmel olvashassák a nevezetes eseményeket.”

Budapesti Híradó

1848. március 19. (vasárnap)

„A ministerelnök; gr. Batthyány, ministeriumának alakításával foglalkozik, úgy halljuk, hogy őméltósága Deák Ferencért küldött, hogy nagy feladatának megoldásában e honszerte tisztelt férfiúval osztozhassék, — kinek hazafiúságától bizton reményeljük, hogy e fontos körülmények közt, közremunkalását nem fogja megtagadni.”

Budapesti Híradó

„Fővárosunk martius 15kén nagy mozgalom színhelye volt. Reggel több ezer minden karú ’s rangú ember jelent meg a hatvani utczai nyomda előtt, hol Petőfynek egy nemzeti dala, ’s országgyűlési kérvények 12 pontban nyomattak és osztattak szét, ’s a tömeg a szakadó zápor daczára folyvást növekedett. Délután többrendű szónoklatok után, nemzeti színű zászló vezérlete mellett és folytonos záporban, legalább is mintegy húszezer ember a budai várba vonult, ’s ott, az illető hatóságok beleegyeztével, Stancsics Mihályt a katonai laktanyából kiszabadítván kocsiba emelék, a lovakat kifogák és a hintót fáklyafény mellett Pestre húzták.

Ezután a nemzeti színházban, hol épen „Bánk bán” adaték, egy páholyból a roppant számú közönségnek tudtul adaték az egész esemény, minden részleteivel, ’s a közönség kívánatára a szomorújáték félbenhagyatván, nemzeti dalok ’s zeneművek játszattak el, többi közt Petőfy említett nemzeti dala is „Talpra magyar, hí a haza.” stb. Valamint egész nap folytán, úgy éjjel sem történtek kicsapongások, ’s 16án folytatták az aláírásokat az érintett országgyűlési kérvényekre, melyek imezek: 1) Sajtó szabadság a censura eltörlésével. 2) Felelős ministerium Budapesten. 3) Évenkinti országgyűlés Pesten. 4) Törvényelőtti egyenlőség polgári és vallási tekintetben. 5) Nemzeti őrsereg. 6) Közös teherviselés. 7) Úrbéri viszo nyok megszüntetése. 8) Esküttszék, képviselet egyenlő ség alapján. 9) Nemzeti bank. 10) A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre , a külföldieket vigyék el tőlünk. 11) A politicai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak. 12) Unio Erdélylyel.

Martius 19ére nagy reform-lakoma volt tervezve. A föntebbi kérvényeket a polgárság tömegestül írja alá. Egyébiránt kár, vagy nagyobb zajongás 16án délig, midőn e sorok írattak, nem történt, ’s a vásár szokás szerint háborgatás nélkül folyt.”

Budapesti Híradó

„Pest martius 17én 1848. Mit ezelőtt csak néhány nappal is a’ legnagyobb optimista sem mert remélni, perczeinkben teljesülve van. Eltűntek a pártok Magyarországban, nincsenek kasztok a szabad nemzet keblében. E tudat oly érzelmeket ébreszt lelkünkben, melyek teljes értelmezésére nem találunk nyelvünk szótárában szavakat, sőt a férfias cselekvéssel kiküzdött sajtószabadság is csak egyszerű visszhanggal kisérheti azt. Magyarország szabad, szétzúzattak a gondolat bilincsei, a nép rendeltetése s hivatása pályájára lépett. Ez több, mint mennyit véges elméjű embernek a közelmúlt pártos küzdelmiben következetesen várnia lehetett.”

Jelenkor

1848. március 21. (kedd)

Szolgálati közlemény a lapba cikkeket küldők számára:

„Levelezőinkhez. A sajtó nyűgei lehullván, semmi sem akadályozza, hogy lapunk hű tükre legyen hazánk napi történeteinek. Annál fogva tisztelettel és hazafiasán szólítjuk fel eddigi rendes levelezőinket és mind azon rend és békeszerető barátait a közügynek, kik pártfogásuk és bizodalmukra méltatandnak, hogy a bekövetkező mozgalmas és majd talán izgásos időkben, figyelemmel legyenek a történetekre, s mindenről, mi körükben, nemcsak megyei közgyűléseken, hanem azokon kivid is érdekes fordul elő, rögtön, híven s csupán a dologhoz tartozó rövidséggel, mellőzve minden ingerlő magyarázatokat, tudósítsanak, hogy igy képesek legyünk a jelen időkben sokszorozott fontosságú feladásunknak illőleg megfelelni. Csak név-aláírással küldött tudósításokat fogunk közölni , a nevet magunk igazolása végett tartván fenn. — Bérmentetlen leveleket csak rendes levelezőinktől és csak közügyet illetőleg fogadhatunk el. — A szerkesztő.”

Budapesti Híradó

Nemzetőri alakulatok megszervezése:

„A középp. választmány a rend és bátorság fölött fegyverreli őrködésre mindenkit fölszólított, az illető öt őrtanyákat meghatározta, s miután azon 5 tanyák mindegyikén száz puskát készen tartatott volna, az oda kisegítés végett menendő fegyvertelen ifjúság számára: a fölibe rendelt polgár-őrségi tisztek ellenében engedelmességre inté a sem a fegyverhez, sem a katonai fegyver nem szokott ujdonuj őrséget. A mindenütt és mindenkinél nyilvánuló öröm és elragadatás mellett is, semminemű kihágásról még eddig panasz nem téteti; s hisszük ezután még kevesbbé fog tétethetni. A hazafiak e példátlan szép magukviseletét másnap (17-én) a választmány szokásos proclamatlójában megdicsérvén, a 18 -án Pozsonyba indíttandó küldöttség által, a többi nemzeti kívánatoknak, törvénybe iktatlatását erélyesen sürgettetni, valamint felséges királyunktól még ezen országgyűlésnek Pestre áttételét kéretni ígéré.

(...)

A csend fenntartása tekintetéből minden egyes polgár, házbirtokos, családatya stb. felszólíttatott s felelőssé tétetett, hogy gyermekeit, cselédeit stb. az utczákon zajongani, csoportozni, bámészkodni ne engedje.

A polgárőrség organizálására nagy figyelmet fordítván a választmány, minden osztálynak külön gyülekezési helyet rendelt, hol a beállni kívánók megválasztatnak, s választják tisztjeiket. Az egész őrsereg ezredese Rottenbiller Lipót úr. A beállott új polgárok bal karjukra nemzeti szalagot kötve, s fövegjükre nemzeti rózsát tűzve, a zászló alá rögtön fölszoknak esküdni. Az őrségen és az állandó választmány tagjain kívül, nemzeti szalagot bal karján viselni másnak nem szabad. Az újdon beállott polgárőrök, ha nem akarnak, egyenruhát készíttetni nem tartoznak. Minden megválasztott őr, míg fegyvert kaphat, tulajdon fegyverét viselheti. Az ifjúság ugyan külön csapatot már alakított, de a közezredes alatt álland.”

Hetilap

„Amely számban kész fegyvereket szerezhettünk, az országosan létesítendő nemzetőrség felállításáig, Pestváros polgárhada a’ lakosokból szaporíttatni fog. — Hazafiak! A’ béke és rend a’ lefolyt dicső mozgalmak alatt mind ez időig legkevésbbé sem sértetett meg, ’s a’ tegnapi kivilágítás alkalmával is, bár roppant néptömeg hullámzott az utczákon, minden legkissebb kihágás nélküli teljes rend volt. Ez dicsősége a’ fővárosnak, dicsősége a’ nemzetnek, közös büszkeségünk az egész világ előtt.

(…)

Minden házbirtokos, kik a’ polgárhuszárokhoz akarnak állani: a’ ferencziek udvarán, kik a’ dragonyosakhoz: a’ Szerviták udvarán, kik a’ magyar gyalogsághoz: a’ Ferencziek terén a’ Curia udvarán, kik a’ vadász és gránátos osztályokhoz: a’ redoutteremben, m art.iSkán liz órakor, fognak megjelenni. Ugyanott jelenjenek meg az illető osztályok parancsnokai, tisztei és altisztéi. Az állandó választvány részéről kiküldendő tagok , a’ parancsnokok és lisztekkel egyetértve, fogják a’ tagok választását gyakorolni. Azujdon beállók számához képest, ha 50 embert meghaladnak, a’ szükséges tiszteket és altiszteket, magok sorából rögtön meg fogják választani.”

Jelekor

Utcanévváltozások az események hatására:

„Petőfi indítványára, a martius 15-ki örök hírű események emlékéül a hatvani utcza „szabad sajtó utcza”, az egyetem tere ,,martius 15-én tere”, a városház tere pedig „szabadság tere” nevet kapott.”

Hetilap

gr. Batthyányi Lajos kormányfővé való kinevezéséről:

„Vasárnap kaptuk azon minden igaz hazafit legnagyobb mértekben megörvendeztető hírt, miszerint az országgyűlési küldöttség Becsből ő fölségétől visszaérkezett, ki is a feliratot sanctionálván szeretve tisztelt nádorunkat Magyarországon teljes hatalmú alkirállyá, s gr. Batthyányi Lajost a felelős magyar ministerium elnökévé kineveztetni kegyeskedett. Az első magyar ministerelnök legelső körlevelét, mely Pozsonyban mart. 17éröl kelt, ugyancsak vasárnap délben olvastuk. E körlevél a hatóságokat szólítja föl, s teszi felelőssekké a rendért s közbátorságért, és addig, míg a törvényhozás intézkedhetnék, a törvényes állapot fönntartásáért. Pest megye ez érdemben már kellőleg intézkedett, úgy hogy semmi alap az aggodalomra még eddig nincs. És így 4 nap alatt oda jutottunk, hova apáink 400 évi erőlködésük daczára sem juthattak; van ugyanis, legalább minél előbb lesz, független magyar kormányunk Budapesten, felelős ministeriumunk, közteherviselés, nemzeti őrség, szabad sajtó, politikai statusfoglyunk szabadon, évenkénti országgyűlésünk, szabad föld s a többi megleszen rövid időn.”

Hetilap

 

Az Életképek c. irodalmi divatlap 1848. március 19-i számából
Az Életképek c. irodalmi divatlap 1848. március 19-i számából
Címkék